Czeiner László 1925-ben már gyakorlott cserkészvezetőként szervezte meg a Nimród csapatot. A csapat életét parancsnokként irányította mindaddig, amíg a világháború idején be nem hívták katonának. Elsősorban az ő személyéhez fűződik tehát mindaz, ami a Nimródok háború előtti cserkészmunkáját jellemezte: összetartás a csapat nehéz éveiben is, őrsi és csapatmunka, részvétel a magyar cserkészet nagy megmozdulásaiban. S a csapat ugyan soha nem tartozott a nagy csapatok közé, de a városrész nagy és neves csapatai mellett a Nimródban is komoly cserkészélet folyt.
Laci bá – ahogy cserkészei hívták – foglalkozására nézve a Ganz Villamossági Művek műszaki rajzolója volt, s a Várban lakott. Szívesen és rendszeresen evezett és síelt, s e sportok szeretetét cserkészei közt is elterjesztette, ahogyan azt mindenekelőtt a csapat vízi cserkész munkája – melyben az ő kétpárevezős hajója is szerepet kapott – vagy egyes cserkész síversenyek eredményei is jelzik. A gödöllői cserkész világtalálkozó vízi altáborának vezetői között is ott találjuk a nevét.
A háború végén katonaként nyugati hadifogságba került, hazatérése után pedig a Nimródot Noszter István cserkésztisztre bízta, aki már a vezetők nélkül maradt csapat újraélesztésén fáradozott.
65 éves korában hunyt el, sírja a Farkasréti temető Hóvirág utcai 10. parcellájában található.