A békásmegyeri 313. sz. Julianus barát cserkészcsapat 1989-ben alakult – idén pont harminc éve – , alapvetően szülői kezdeményezésre. Zámolyi Laci bácsi, akkori, öreg plébánosunk is nagyon megörült a csapat megalakulásának, minden segítséget megígért, szavát be is tartotta.

Természetesen fogalmunk sem volt, miként is működik egy ilyen gyereksereg, hiszen akkor még semmilyen tanfolyam, tapasztalat nem volt. Miután a szülők engem kértek föl, hogy legyek a parancsnok – hiszen előtte hitoktató voltam, ismertem a srácokat -, leültem és valamiféle vázlatos tervet készítettem, mit is lenne jó a gyerekek érdekében összehozni. Hamar rájöttem, hogy a legcélszerűbb ezt tőlük megtudni. Így is történt, és ezt a módszert mindvégig szem előtt tartottam.

Rengeteg programot hoztunk össze: Egynapos, több napos kirándulások havonta legalább kétszer, álló táborok, vándortábor (Kék-túra), irodalmi vetélkedő, keresztút járás saját szöveggel, csapatújság (“Zarándok út” címmel), elvégzendő munkák a templom és a plébánia körül, majd a nagy dobás: a színjátszás. Az általam írt darabokat vittük színre, és nem csak itthon, de számos más helyen is.

Különleges, említésre méltó élmény? Rengeteg! Most csak egyet: 2000-ben (akkor 50 éves voltam) az Őrségben táboroztunk (Szaknyér). Egy alkalommal számháborút játszottunk, és öreg cserkész barátommal ketten voltunk a támadó csapat “harmadik hulláma”. Baj nélkül elértük a hadszíntér helyét, elhelyezkedtünk egy-egy bokor mögött, úgy két-három méterre egymástól, és vártunk. Jöttek is arrafelé a védők, lehettek vagy négyen, mind lány. Nem vettek észre bennünket, mi pedig hiába meresztettük a szemünket, meg a szemüvegünket, nem tudtuk leolvasni a számokat. “Abba kell ezt hagyni”, mondtuk egymásnak nevetve, és attól kezdve mi ketten többet nem számháborúztunk.

A következő években egyre sűrűbben gondoltam arra, hogy már nem bírom fizikailag, és húsz év után átadtam a staféta botot a fiataloknak.

Wittinger lászló (Laci bácsi)
a julianus barát cserkészcsapat parancsnoka

Csapatunk 2014-ben csatlakozott az MCSSZ-hez, mellyel egyidejűleg az eddigi rendszer kisebb-nagyobb átalakulásokon ment át. Ettől fogva csapatunk neve Szent József Cserkészcsapattá változott.