Itt olvasható a beszámolónk a Magyar Dzsembori Csapat 2015 eredményeiről.

Sok-sok önkéntes munkaóra után elkészült a Jam Japan Film ami a Magyar Dzsembori Csapat 2015 hivatalos filmje a 23. Cserkész Világdzsemboriról.

After a plenty of volunteer work we are ready with our official Jamboree Film.

 

70 éve 1945. augusztus 6-án 08:15-kor robbant Hiroshimában az atombomba.
A hiroshimai és a nagasaki hivatalos megemlékezésre 100 országból érkeznek diplomaták. Mivel a 23. Cserkész Világtalálkozónak Japán ad otthon, ezért 147 nemzet cserkészei is csatlakoznak a megemlékezéshez, mint a béke követei.
 Magyarországot Nagasakiban Szentiványi András (16), Hiroshimában Szigecsán Darinka (15) képviseli.
Minden résztvevőnek a dzsembori programon belül volt lehetősége a hiroshimai elmékparkba ellátogatni. Erről készült egy videó

Albert Péter (15): Örülök, hogy el látogattunk ide és még többet megtudtunk az atom borzalmas hatásáról. Még az út elején kaptunk memoárokat, amiket lehetett olvasgatni majd a végén volt egy ilyen közös felolvasás ahol beszéltek nekünk a béke fontosságáról valamint a háború borzalmairól.
Véleményem szerint a cserkészet a boldogságról szól ( 8. cserkész törvény: A cserkész vidám és megfontolt) azonban néha időt kel szakítani az ilyen mély tartalmú dolgokra. Annak ellenére, hogy elég megrázó volt nagyon felkeltette az érdeklődésemet.

Galambos Mihály (17): Akkor éreztem át igazán ezt a tragédiát, mikor egy kiállított lépcsőhöz értünk. Az egyik lépcsőfokon odaégett egy ember árnyéka, aki éppen ott ült, mikor a bomba felrobbant. Vagy mikor egy kislány cipője volt kiállítva. Nem találták meg a holttestét, de az édesanyja felismerte a papucsát, mert a kislány a kimonójából készítette a pántját. Vagy a szénné égett tricikli, amin egy hároméves kisfiú biciklizett egykor. Mellette a bukósisak, nehogy baleset érje. Vagy épp az óra, ami megállt 08:15kor.

Tibély Orsolya (16) : Maradandó élmény volt. A bombáról is láttunk egy életnagyságú makettet, hatalmas volt. Fogni a köveket, és belegondolni, hogy hányan haltak meg mellette, nem volt egy könnyed nyári élmény. Mi nem találkoztunk még közelről a háborúval, és most nem mindennapi oldalról láthattuk.
Szembesültünk vele, hogy a világbéke nem csak a szépségversenyeken téma. Azt hiszem nem volt ember, akit ne érintett volna meg ez a kiállítás. Amikor eljöttem otthonról a dzsemboriba, nem hittem volna, hogy ilyen típusú benyomások is érnek majd.

2015.07.29. Kirara-hama, Japán
2015. július 29. és augusztus 8. között Dél-Japánban rendezik meg a 23. Cserkész Világtalálkozót. Scott A. Tear, a Cserkészmozgalom Világszervezetének főtitkára szerint: “A világdzsembori egy hely, ahol fiatalok tízezrei jönnek össze a világ összes helyéről, hogy békét teremtsenek. A résztvevők legyenek bár mexikói, szaúdi, kenyai vagy bármilyen más nemzetiségűek a világ több mint 160 cserkészszövetségéből,  ők erre az időre “csak cserkészekké” válnak. A világon ezen a rendezvényen a fiatalok a legkülönbözőbb helyekről jönnek, mégis képesek egységet alkotni, hogy egy jobb világot teremtsenek számunkra.

Itt nincsenek olyanok, akik maguk közé engednék az akuális politikai ellentéteket,  ezen felülemelkedve válnak barátokká. Ez egy lenyűgöző átváltozás, amit mi élőben és tesközelben élhetünk át. A cserkészek minden kétséget kizárólag a béke követei.”

Amina (17, Algéria) alig tudja kifejezni szavakkal, amit érez. Így meséli nekem: “Ez egy álom. Minden olyan más. Japán olyan számomra, mint egy másik bolygó. Ez az első dzsemboris élményem. Annyira izgatott vagyok hogy megoszthassam gazdag kultúránkat és történelmünket az új barátaimmal.”

“Eszméletlenül várjuk a dzsembori kezdetét, várjuk a nyitó ceremóniát, és hogy végre elkezdődjenek a programok. Mindenkivel találkozunk az egész világból” – meséli Maria és Marilyn (15)  a libanoni cserkészekből.

Jarna Pahlberg

Mivel és kikkel találkoznak magyar fiataljaink? Mennyire modern a mai cserkészet? Milyenek a világ fiataljai cserkész papunk szerint?  Miben segíti a fiatalokat az életútjukon? Kövessétek nyomon a magyar csapat oldalát és megtudhatják: www.facebook.com/magyarcsapat2015 .

Fotók: 1.: MCSSZ  2: Jarna Pahlberg

Még mindig nem fogtuk fel, hogy két nap múlva egy, a Fuji lábánál lévő kempingben fogjuk kipihenni egy hosszú repülőút fáradalmait.
Reggel nehéz volt a búcsúzás a szüleinktől(és tőled Balázs), de megpillantva az első ismerős arcokat a szomorúság helyét átvette az izgalom.
Végre találkozhattunk a csapat több határon túli tagjával, bár néhányan csak Moszkvában csatlakoznak hozzánk.
Napközben volt időnk felkészülni az indulásra már amennyire a cuccainkat illeti, reméljük ezek után nem ér minket semmi váratlanul. 🙂
Szerencsére az időjárás a mi oldalunkra állt és bízunk benne, hogy továbbra is jó időnk lesz.
Valamint jól esett, hogy estére a társaság már újra összerázódott bár efelől kétségem sem volt.
Holnap felszállásunkkal valami elkezdődik, valami olyan élmény amit egy életen keresztül emlegetni fogunk.  

Vámbéry Ármin raj (Ildi,Katinka,Peti)

 

Eljött a nap, amire vártunk. Személy szerint én reggelire alig tudtam enni valamit, annyira összement a gyomrom az izgulástól. Napos volt az idõ, nagyon meleg, de azzal a tudattal viseltük ezt a meleget, hogy Japánban úgyis durvább hõségre számíthatunk. Mondhatnám, hogy a tudat segített, de ettõl még meleg volt.
A délelõtt szabad programmal, játékkal telt. Ezidõ alatt sikerült megnyugodnia azoknak is, akik eddig izgultak. Természetesen elkezdõdött az egymás riogatása: ki mit vagy mit nem pakolt be. A másik közkedvelt téma: milyen cseretárgyakat hoztunk a jamboree-ra.
Azt hiszem a legdurvább, amit hallottunk, az az a négyfõs kompánia, akik fejenként 120 gubacsot hoztak cserrére. 480 gubacsot faragtak és díszítettek ki.
Habár voltak már elõkészítõ hétévgék sok volt az új arc. Már a határontúli magyarok is köztünk voltak. Fura volt látni, hogy mennyire más már ott is a cserkészet, vajon mi vár ránk, mikor az egész világ különbözõ cserkészeteit láthatjuk?
Ebéd után volt pár rövidebb elõadás. Néhány egészségügyi tanáccsal, erkölcsi támogatással, és gyakorlati információkkal. Utána egy forgó kezdõdött. Itt megkaptuk az egyenruhánkat. Azt hiszem sokakat meglepett, hogy a búr kalap viselve jól fest. A táskánkba bepakoltuk a pluszba kapott felszereléseket, meg egy kis ételt. Ez a kis éppen brutális mennyiségekben értendõ. Mindenki fejenként körülbelül 7 kg kaját kapott, ami tekinve a kontingens létszámát nem kevés. A táska súlya is meggyarapodott, de lemértük, és szerencsére nem volt olyan, aki túllépte volna a megadott súlyhatárt.
Habár nem tûnik nagyopn fárasztónak ez a nap így leírva, azért vacsorára sikerült annyira lefáradnom, hogy véletlenül nem az ételes zackómat hoztam magammal, hanem a kapott felszereléseket.
Mindent összevetve jó nap volt. Sokan már most elrepültek. Mi meg, az ittmaradtak, izguzlunk, számolgatjuk, hogy itt hány óra lesz mire Japánba érünk, vagy Moszkvába érve itt mennyivel lesz korábban, és Moszkva Japánhoz képest mennyire eltolódott, amíg azt se tudjuk már, hogy voltaképpen most hány óra van. Valamint próbáljuk felfogni, hogy mi holnap tulajdonképpen elrepülünk a világ másik felére.

Miután ma reggel 9 órakor mindenki megérkezett a Nagykovácsi Kastélyba megkezdődött a Japánba utazás csoportokra bontva.

A nap további részében azon küzdöttünk, hogy frissen megkapott cuccainkat begyömöszöljük táskáinkba. Sokan ijedten konstatálták, hogy dönteniük kell csapat felszerelés és törölköző között, de együttes erővel mindennek találtunk, vagy csináltunk helyet. Nehéz küzdelem után, melyet a grammokkal és a mérleggel vívtunk, izzadtan de elégedetten rogytunk le vacsorázni.

Sokakat búcsúztattunk, sírtunk, de a közeli viszont látás reményében könnyű szívvel engedtük útjukra őket.Az itt maradottak számára a következő lépés a frissítő zuhany lesz, majd a jól  megérdemelt pihenés.

Az elutazottak az éjszakát a világ különböző repterein töltik. Mindannyian várjuk, hogy holnap még közelebb legyünk célunkhoz.

 

Gyülekezünk, pakolunk, újra pakolunk, átöleljük aput-anyut. Vár ránk a világ, vagy inkább ránk vár a világ?

 

Kedves Látogatók!

Honlapunk átalakul. Addig is kövesség Facebook oldalunkat ide kattintva.