Szuahéli nyelvszedet

MOOT 2010

1. alap információk, kiejtés

- a szuahéli ábécé betűi könnyen kiejthetők, nagyjából megfelelnek a magyar intonálásnak

- a [á], b, ch [cs], d, e, f, g, h, i, j [dzs], k, l, m, n, o, p, r, s [sz], t, u, v, w [angol], y [j], z

- betűkombinációk: sh [s], dh [angol the th-ja], gh [erősebb, hátrébb képzett g], ny

- fontos: a hangsúly a legtöbb esetben az utolsó előtti szótagon van, ilyenkor ez a szótag meg is hosszabbodik! a példák: köszönöm = asante [á’száánte]; jó napot = jambo [’dzsáámbo]

2. alap kifejezések, köszöntések, kérdések

Helló! (általános köszönés) Jambo!
köszöntés habari!
válasz a köszöntésre mzuri [hello, I’m fine]
Köszönöm! Asante!
Köszönöm szépen! Asante sana!
szívesen starehe
bocsánat kunradhi
kérem tafadhali / tafadhalini [ha több embernek szól]
Elnézést! (megszólítás) Samahani!
Viszontlátásra! Kwa heri! / Kwa herini [ha több embernek szól]
Szia! (búcsúzásnál) Tutaonana! [kb: később még látjuk egymást]
Jó reggelt! Habari za asubuhi! [kb: reggeli hírek]
Jó napot! Habari za mchana!
Jó estét! Habari za jioni!
Jó éjszakát! Habari za usiku!
Aludj jól! / Aludjatok jól! Lala salama! / Laleni salama!
házba való belépés előtt (hangosan, kopogás helyett) Hodi! (a válasz: Hodi! / Karibu!)
Isten hozott! / Gyere be! Karibu!
Kérem, tudna segíteni? Tafadhali, naomba msaada! [kérem, kérek segítség]
Segítség! Msaada!
Hívja a rendőrséget! Mwite polisi!
Nem értem. / Nem tudom. Sifahamu.
igen ndiyo
nem hapana
Beszélsz …? Unasema …?
Csak egy kicsit. Kidogo tu!
angolul kiingereza
franciául kifaransa
németül kijerumani [kihá’mááni]
spanyolul kispanish [ki’szpeenis]
szuahéli nyelv(en) Kiswahili
Hogy mondod … szuahéliül? Unasema … kwa Kiswahili?
Hogy hívnak? Jina lako nani? / Wewe nani? [te tied név? / te ki?]
Gyombinak hívnak Jina langu ni Gyombi [enyém név van Gyombi]
Örvendek. Nafurahi kukuona. [kb: örülök, hogy látlak]
Hogy vagy? Habari gani?
Hogy vagytok? Habari zenu?
Jól vagyok. Mzuri. [szép, jó, vonzó] / Salama.
Megvagyok. Kivi, kivi.
Gratulálok! Hongera!
Honnan jössz? Unatoka wapi?
Magyarországról jövök. Mimi ninatoka Ungaria. [én jövök Magyarország]
Gyerünk! Twende!
No problem! Hakuna matata! [nincsenek problémák]
Mi ez? Hii ni nini? [kb: ez + létige + mi?]
Mi a baj? Kuna nini?
Mennyibe kerül? Hii ni bei gani? [kb: ez + létige + ár + mennyi?]
Megveszem. Nitainunua.
Venni szeretnék… Mimi nataka kununua…
Van [önöknek]…? Kuna…?
Keresek… Mimi natafuta…
nyitva wazi
zárva kufungwa
úr (megszólításnál is) bwana (tsz: mabwana)
hölgy (megszólításnál is) bibi (tsz: mabibi)

3. közlekedés

Mennyibe kerül a mombasai jegy? Tikiti ya Mombasa ni bei gani? [kb: jegy van mennyi?]
Mennyibe kerül ez? Hii bei gani?
mennyi? kiasi gani? [kb: mennyiség milyen fajta?]
Hova mész? Unakwenda wapi?
Moshiba megyek. Mimi nakwenda Moshi.
Hol laksz? Unaishi wapi?
Hol van…? (Ni) wapi…?
Egy jegyet szeretnék Moshiba. Tikiti moja kwa Moshi, tafadhali. [jegy egy darab Moshiba, kérem]
vonat gari moshi [kocsi füst] / treni
busz basi
vasúti megálló / pályaudvar stesheni ya gari (la) moshi [station of train]
buszmegálló stesheni ya basi
repülőtér kiwanja cha ndege [kb: open field of plane]
kocsi gari
taxi teksi
indulás kuondoka
érkezés kufika
hotel hoteli
szoba chumba (tsz: vyumba)
útlevél pasi / pasipoti
messze mbali
közel karibu
hosszú refu
rövid fupi
térkép ramani
balra kwa kushoto
jobbra kwa kulia
fordulj balra / jobbra! pita kushoto / kulia!
bélyeg stampu za posta
újság habari
dél kusini a Dél-Afrika = Africa ya kusini
észak kaskazini
kelet mashariki
nyugat magharibi
Európa Ulaya
Zanzibár Ugunja
turista iroda ofisi ya watali
WC choo
Mennyibe kerül egy éjszaka? (hotel) Ni bei gani kwa usiku?
moszkitó háló chandalua

4. kaja, pia

reggeli chakula cha asubuhi [meal of morning]
ebéd chakula cha mchana
vacsora chakula cha jioni
Szeretnék… Nataka…
Egészségedre! Afya! / Vifijo!
Kérem a számlát! Tafadhali, letee checki.
kenyér mkate
ital kinyawaji
kávé kahawa
tea chai
víz maji
iható víz maji ya kunywa
meleg víz maji ya moto
ásványvíz maji safi
sör pombe / bia
bor mvinyo
chumvi
cukor sukari
bors / chili pilipili
tojás yai (tsz: mayai)
hús nyama
marhahús nyama ya ng’ombe [nombe]
sertéshús nyama ya nguruwe
hal samaki
csirke kuku
homár kamba
rák kaa
zöldség mboga
gyümölcs otunda (tsz: matunda)
krumpli kiazi (tsz: viazi)
saláta mboga mbichi
édesség switi / kitindamlo
fagyi aiskrimu
két sört kérek! (legfontosabb!) mbili pombe, tafadhali! [két sör, kérem]
elég, köszönöm kutosha, asante
olcsó rahisi
drága ghali
kicsi, kicsit kidogo
sok, sokat nyingi
mind, mindet / bárki, bármi yote
húsos rizses egytálétel biriani
– kecskés biriani ya mbuzi
– csirkés biriani ya kuku
– halas biriani ya samaki
leves supu

5. számok

0 sifuri
1 moja
2 mbili
3 tatu
4 nne
5 tano
6 sita
7 saba
8 nane
9 tisa
10 kumi
11 (10+1) kumi na moja
12 kumi na mbili
13 kumi na tatu
14 kumi na nne
15 kumi na tano
16 kumi na sita
17 kumi na saba
18 kumi na nane
19 kumi na tisa
20 ishirini
30 thelathini
40 arobaini [ero’bájni]
50 hamsini
60 sitini
70 sabini
80 themanini
90 tisini
100 mia moja
113 (100+13) mia moja na kumi na tatu
200 mia mbili [száz kettő]
1000 elfu moja [ezer egy]
százezer laki
millió milioni
első ya kwanza
második ya pili
harmadik ya tatu
negyedik ya nne

6. idő – érdekes módon működik, mindig vissza kell számolni az európaihoz képest 6 órát ugye

Hány óra van? Ni saa ngapi sasa? [van idő mennyi most?] / Saa ngapi?
Ma vasárnap van. Leo Jumapili.
idő / óra saa
perc dakika
negyed(óra) robo
fél(óra) susu
háromnegyed (óra) robo tatu
7:13 a 1:13 saa moja na dakika kumi na tatu [óra 1 és perc 13]
3:15 a 9:15 saa tisa na dakika kumi na tano [óra 9 és perc 15]
3:15 a 9:15 = negyed 10 saa tisa na robo [óra 9 és negyedóra]
11:30 a 5:30 saa tano na dakika thelathini [óra 5 és perc 30]
11:30 a 5:30 = fél 6 saa tano na susu [óra 5 és félóra]
1:45 a 7:45 saa saba na dakika arobaini na tano [óra 7 és perc 45]
1:45 a 7:45 = háromnegyed 8 saa nane kasoro robo [óra 8 előtt negyedóra]
nap siku
minden nap kila siku
mindig siku zote
hét wiki / juma
jövő héten wiki kesho
múlt héten wiki jana
hétfő Jumatatu
kedd Jumanne
szerda Jumatano
csütörtök alhamisi
péntek Ijumaa
szombat Jumamosi
vasárnap Jumapili
hónap mwezi
január Januari
február Februari
március Machi
április Aprili
május Mei
június Juni
július Julai
augusztus Agosti
szeptember Septemba
október Oktoba
november Novemba
december Desemba
év mwaka (tsz: miaka)
tavaly mwaka uliopita
jövőre mwaka ujao
ma leo
tegnap jana
holnap kesho

7. állatok

állat mnyama (tsz: wanyama)
Mi az az állat? Huyo mnyama gani?
Odanézz! Tazama pale!
cápa papa
oroszlán simba
zsiráf twiga
elefánt ndovu / tembo
antilop, gazella (mindnek van külön is neve..) swala
pávián nyani
madár ndege
teve ngamia
krokodil mamba
flamingo heroe
víziló kiboko
majom tumbili
hiéna fisi
moszkitó mbu
orrszarvú kifaru
kígyó nyoka
pók buibui
varacskos disznó ngiri
zebra punda milia

8. egyéb

én mimi
te / ön wewe
mi sisi
ti nyinyi
ők wao
fiú mwana
lány binti
anya mama
apa baba
barát rafiki
gyerek mtoto
dal, ének wimbo (tsz: nyimbo)
város mji (tsz: miji)
városban mjini (tsz: mijini)
főváros mji mkuu
falu kijiji (tsz: vijiji)
faluban kijijini (tsz: vijijini)
iskola skuli
általános iskola shule
egyetem chuo kikuu
és na
vagy au
ez hii
az ile
létige ni
ház nyumba
otthon nyumbani
bank benki
kórház hosptali
étterem mkahawa
rendőrség kwa ofisi ya polisi
gyógyszertár duka la madawa [bolt gyógyszereké]
bolt akiba
templom kanisa
óceán bahari kuu
tenger bahari
tengerben, -nél / óceánban, -nál baharini
ziwa (tsz: maziwa)
folyó mto (tsz: mito)
Kiraboltak. Nimeibiwa.
Beteg vagyok. Mimi mgonjwa.
Szükségem van egy orvosra. Nakata daktari.
schilling shilingi
cent senti
OK sawa / sawa sawa
lassan (Kilimandzsáró!) polepole
póló fulana
cipő viatu
zokni soksi
pulcsi sueta