Kiscserkészet POCSCS(ék)-nál
Budakeszin 1990-ben indult meg a kiscserkészet. A raj alakításának pillanata csöppet sem volt ünnepélyes, nem szőttünk nagy terveket sem. A kiscserkészet akkori elméleti és gyakorlati hátterének kialakultságát híven tükrözik csapatparancsnokunk szavai, amelyekkel az érdeklődőket úgymond átadta egyik segédtisztjének: Figyelj, Réka, itt egy csomó gyerek! Játsszatok sokat őrsi órán és próbáljátok megszerettetni velük a cserkészetet! Reméljük azóta csak közelebb kerültünk az ideális, azaz jól működő kiscserkészraj képéhez.
Lássuk csak, mi is ma a helyzet! Alapvetően 2., 3., és 4. osztályosokkal foglalkozunk; eddig minden szeptemberben egy-egy új fiú- illetve lányőrs beindítására volt igény. Rajunk így összesen hat őrsből áll, így tehát a még éppen irányít ható egységek közé sorolható. A nagyobb személyes odafigyelés és az őrsvezetői munka megkönnyítése érdekében azonban erősen fontolgatjuk a raj valamilyen fokú szétválasztását. (Hogy ez milyen mértékű legyen és vajon nemek szerinti osztást kell-e végeznünk, az még nyitott kérdés.)
A kiscserkészet és a szülők
Egy kiscserkész-vezetőnek nem kell különleges képességekkel rendelkeznie. Mégis, van néhány olyan összetevője a kiscserkészekkel való munkának, melyek hiányában nemigen lehet jó hangulatú és gyerekre szabott alapozást végezni az eljövendő cserkészévekre.
Nem lehet például eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a vezetők tudatos kapcsolatépítése a szülők felé. Ugyanis egy 7-10 éves gyerkőc még teljes mértékben kötődik a szüleihez, azok véleményével bensőleg egyetért, azonosul. Apuka-anyu ellenében semmit sem érhetünk el a gyereknél. (Ezért értelmetlen ateista családból jött kcs-nak kötelezővé tenni pl. a templomba járást.) Ha a szülő nem támogatja egyértelműen, hogy csemetéje eljárjon őrsgyűlésre, akkor valószínűleg sok nehézség vár rán k: a családi és a cserkészprogramok ütközésénél a családiakat fogják előnyben részesíteni, a tagdíjat hetekkel a határidő lejárta után fogják beküldeni. Tehát nagyon oda kell figyelni (és ez bizony néha lassú, kényes folyamat), hogy a szülő bizalommal rá merje bízni gyermekét a vezetőre, tudván, hogy itt csak jó ragad rá és biztonságban van. Tapasztalat, hogy az újonnan jelentkezők jó részét csak akkor engedik el a szülők cserkészfoglalkozásra, ha az őrsvezető felkereste a családot, bemutatkozott. Nagy súlyt kell fektetni a programok pontos befejezésére, és főleg lányoknál van erre szükség a hazakísérés korrekt megszervezésére.
A legtöbben sajnos szembekerülünk azzal a ténnyel, hogy a szülő és a gyerek egyaránt szolgáltatásnak tekinti a kiscserkészetet, és már két hónap után kinyilvánítja (ellen)véleményét és igényeit. Ez a kcs-k esetében érthető (nem is várha tunk mást) és szolgálatra neveléssel ha lassan is, de kezelhető. (A módszerek: agapé a kirándulásokon, őrangyalkázás, naposság.) A kedves szülők fogalmi zavarait azonban már nehezebb megszüntetni. (Ötleteket szívesen elfogadunk!)
Kiscserkész-módszerek
Az őrsgyűlések kezdetben sohasem hosszabbak 1 óránál. Ha mégis elhúzódik, a gyerekek viháncolásba kezdenek és/vagy kifáradnak, továbbá az érzékenyebb idegzetű anyukák izgatottabban cirkálnak a házuk előtt, vagy a hazavezető úton.
A másodikosok tapasztalat szerint éneket, mesét egyaránt kitörő örömmel fogadnak. Ilyenkor még az is újdonság erejével hat, hogy egy majdnem-felnőtt aki mégse tanár külön foglalkozik velük.
Az éneklési kedv általában az őrsvezető lelkesedésétől függ, a 3. osztály második felében és a negyedikben azonban előfordul, hogy a legerőteljesebb ösztönzésre sem szívesen dalolnak. Ilyenkor nem túlságosan erőltetjük a dolgot, a lányok kedve hamar vissza szokott jönni (5-6. osztályos korukban.)
Meseolvasás előtt a 3-4. osztályosok néha kijelentik ,hogy ők már nem dedósok öt perc múlva mégis tátott szájjal hallgatják a történetet. Ebből azonnal kitűnik, hogy csak nagyzoltak. Negyedikben már az 75 percesőrsi foglalkozás is kényelmes.
Kézügyesség-fejlesztésre, manuális tevékenységre fiúknak és lányoknak egyaránt szükségük van ebben a korban. Bár a fiúk jobban szeretik a gyors, egyszerű, látszatos munkákat, gyakran ügyesebbek, mint a lányok!
A fegyelmezésnél elsőrendű szempont, hogy sokat dicsérjünk (lehetőleg szóban) jutalmazzunk. De vigyázat: a kcs színlelni, hazudni nem tud, de ha az őv színlel, alaptalanul dicsér, az azonnal szemet szúr neki. Néha könnyebbség, hogy alsós korban jól működik a nonverbális csatorna: sokat jelent a gyereknek a mosoly, a szelíd vállveregetés.
A kiscserkészek az alakit kedvelik és az egyenruhát lelkesen viselik, sőt, az enyhén illatozó, számukra hálóing méretű csapatpólót képesek a tanyázás minden napján magukra ölteni.
Ami a kiscserkész csapathoz és rajhoz való viszonyát illeti, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy nemigen látnak túl saját őrsükön s ezért nem tulajdonítanak nagy jelentőséget annak, hogy ők éppenséggel a POCSCS és a Lehel raj tagjai. Talán a fejlődés irányába mutat az a törekvésünk, hogy egy-egy őrsnek legyen extra programja évközben egy hozzá korban közelálló őrssel (pl. uzsonnadélután, vetélkedő). Amúgy keressük az alkalmat a nagyokkal való találkozásra, közös együttlétre: a tanyázás egy napját a cserkészek táborában töltjük, az ígérettétel csapatkeretben történik, évközben a csapatrendezvények előkészítő munkálataiból is kivesszük a részünket.
Kiscserkész-programok
Kirándulásainkon erősen érezhető a fiúk és a lányok eltérő mozgásigénye, teherbírása, ezért talán érdemes a túra legalább egy szakaszán nemek szerint szétválni. Túra vezetője csak felnőtt lehet.
Nyáron kicsik és nagyok együtt indulnak az ötnapos tanyázásra ill. a tíznapos táborba. A kiscserkészraj a nomádtábor 10 km-es körzetében lévő kulcsosházban száll meg. A közelség távolság azért előnyös, mert ebédet, orvosi és egyéb segítséget a cserkészektől kapunk,az épületben való elhelyezés pedig azért, mert egy kiscserkésznek éppen elég kihívás a családtól távol tölteni az éjszakákat, egyedül tisztálkodni, helyesen öltözködni, mosogatni, reggelit készíteni. A nomádtábor meglátogatás a után legtöbbször alig várják, hogy odakerülhessenek. Persze őket az öt nap is teljességgel kimeríti , s szigorúan megtartott csendespihenők nélkül még nehezebben bírnák a megterhelést (ez elsősorban a másodikosokra érvényes). Kivételt egyedül az első nap képez,képez, amikor is külön éjszakai túrát iktatunk be a napirendbe, hogy az éjféli rajcsúrozásnak elébe menjünk.
A keretmese, a gyermek tevékenységének mozgatórugója nálunk háromféle formában fordul elő:
- A raj állandó kerettörténete, a magyarok kalandozásai ünnepélyes összejöveteleinken kerül elő, amikor csak magunk vagyunk (pl. próbajelvények átadásának titkos szertartásainál).
- A meseerdők, próbák, tanyázás keretmeséjéhez minden őrsvezető megszemélyesít egy szereplőt, akinek külső és belső tulajdonságait figyelembevéve viselkedik az egész rendezvény folyamán. (Tehát a tanyázáson, amikor csak lehet, rajtunk van a jelmez. Ha jól szövögetjük a keretmese szálait, akkor pl. az újoncok nem is tudják meg más őrsök vezetőinek nevét, mert csupán a mesebelit használják. A regösnapon aztán maguknak is készítenek jelmezt.)
- A harmadik típus tulajdonképpen nem is keretmese, hanem egy választott népszokás a maga jelmezeivel, eseményeivel, szereplőivel. Ezt aztán különböző vetélkedőkkel, kézművesfoglalkozásokkal tölthetjük meg. Majdnem minden évközi rajprogramunk ilyen jellegű (húsvét, pünkösdölés, bölcsőcskézés, farsang). Kiscserkészkorban válhat igazán élővé a hagyomány!
Kiscserkész-vezetők
Az egész rajmunka motorja természetesen a vezetői őrs, a Spenót, mely a két- ill. háromhetenkénti megbeszéléseken kívül a roverraj részeként egyes roverprogramokon is részt vesz. Az őrsvezetők 15-19 évesek, de a vezető és vezetett közti korkülönbség tapasztalat szerint semmi hátrányt nem jelent. A nem őrsvezető roverek mind az évközi munkában, mind a tanyázáson hathatós segítséget nyújtanak a programok kivitelezésében.