December 5-e Sislócon idén más volt, mint lenni szokott, s más lesz a gyerekek karácsonya is. Hisz idén saját készítésű ajándékokkal lephetik meg szeretteiket, kézzel készült díszekkel díszíthetik karácsonyfáikat, s megtanulhatják, hogy az ilyen ajándékok ezerszer többet érnek annál, amit megvásárolnak. Az ajándékozás önmagában is öröm, de a szeretet ünnepén, olyat adni, amit mi készítünk felbecsülhetetlen. Ezzel a gondolattal, sok-sok élménnyel és azoknál is több dísszel, ajándékkal lehetnek gazdagabbak a gyerekek, akik részt vettek a december 5-én Sislócon szervezett Adventi kézműves napon. 

De hogyan is történt mindez? A Segíts Kárpátalján Projekt a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséggel karöltve ezennel egy adventi kézműves foglakozás sorozatot szervezett szórványban élő magyar közösségekben.  Ebben az évben 3 helyszíne van a programnak.

Az Adventi vándor kézműves első állomása Sislóc volt, s a helyi katolikus plébánia adott otthont a délutánnak. Megérkezésünkkor, hiába igyekeztünk korábban érkezni, néhányan már így is vártak a kapuban. Gyors tereprendezés után, megszólaltak a karácsonyi dalok, a párologtatókba csöpögtetett illóolajok pedig fenyőillattal töltötték meg a helyiséget, az előszobában összegyűlt gyerekek pedig izgatottan várták, hogy végre elkezdődjön… Hát elkezdődött. Gyors bemutatkozás után elmondtuk, hogy milyen izgalmak várják őket a mai napon, persze tartogatunk meglepetést is. Csillogó szemmel foglaltak helyet a nagy kerek asztalnál, ahol a sok kézműves kellék, színes papírok, szebbnél szebb szalagok és karácsonyi minták már várták az apró, szorgos kezeket. Izgalommal hallgatták az instrukciókat s nekiláttak a munkához. Az első a képeslapkészítés. Örömmel figyeltük őket amint szorgoskodnak és egymásnak adogatják át az érdekesebbnél érdekesebb, még soha nem látott kellékeket; színes pecsétek, formanyomók, díszek és mintavágó ollók cseréltek gazdákat az asztal fölött. Van, aki egy s van ki két képeslap büszke tulajdonosa lett. Ezután játék következett az előtérben. Az alakuló cserkészcsapat parancsnoka és a Segíts Kárpátalján önkéntese együtt vezették a körjátékokat, énekeket. Mindeközben pedig az asztal, mint a forgószínpad, átalakult s előkészült a filc díszekhez. a kartonokat színes filc lapok, a ragasztékok helyét pedig tűk és fonalak vették át. És ismét kezdetét vette a kreativitás, jobbnál jobb ötletek, ezernyi variáció és sok-sok jókedv, nevetés töltötte meg a termet. Ugyanezen blokkban arra is fény derült hogyan lehet egy tobozból, filc anyagból és egy fa golyóból manót készíteni. A munkaasztal újbóli átalakulásának teret adva ismét játék következett utána pedig a szőttes dísz. Fenyőfa, csillag és gömbdísz között lehetett vallogatni, a díszítésnek pedig csak a képzelet szabhatott határt.

Flitter, gyöngyök, maslik kerültek az alkotásokra, majd egy kedves kis akasztó és már mehetne is a karácsonyfára díszelegni vagy az ajándéktasakba. Ezt követően pedig az előtérben egy rögtönzött mikulási ünnepségbe csöppenhettek a gyerekek. Körbe állított padokon a nézők s szemben a szereplő. Aki verssel, énekkel vagy tánccal készült ajándékkal és egy, csak neki szóló, cserkész csatakiáltással lehetett gazdagabb. A fellépések alatt ismét átalakult a díszlet. Odabent az asztalon ezüst diók sorakoztak, csak arra vártak, hogy feldíszítsék őket. Volt itt is sorban állás masni kötésért, röpködtek a színes fonalak és szalagok, flitterek s a gyerekek közben a háttérben hallható mennyből az angyalt dúdolták.

4-óra, lassan elérkeztünk a foglalkozás végéhez s már csak egy dolog van hátra, az ígért meglepetés. Miután elpakoltunk, s a termet is sikerült eredeti állapotába varázsolni megkértük a gyerekeket, hogy mindenki vegye kezébe munkáit, hisz a legjobbakat díjazni szeretnénk. 3 főből álló zsűri választotta ki a legszebb munkákat. A nyereményük pedig, valami olyasmi, amit nem lehet megvásárolni, ami egyedi, ami kézzel készült, és ami minden cserkész egyenruhájának egyik elengedhetetlen kelléke. A legszebb képeslap, a legszebb karácsonyi dísz, a legjobb manó, a legszebb dió, a legszebb szövetcsiallag tulajdonosai s az aznap születésnapját ünneplő Danika mind kaptak egy kézműves dobozkába rejtett, bambusz nyakkendőgyűrűt. Igaz még nem cserkészek s nincs nyakkendőjük, de arra készülnek, hogy szerezzenek, s ha így lesz, nyakkendőgyűrűjük már lesz hozzá. Reméljük, ez jobban inspirálja majd a sislóci gyerekeket arra, hogy mihamarabb ők is tagjai legyenek a nagy cserkész közösségnek.

A díjak átadása után egy nagy közös csatakiáltás, kis beszélgetés a szülőkkel, sok-sok hálás tekintet s köszönetet mondó kézfogás övezett minket, s a lassan erősödő fáradtságot, észre sem vettük, pillanatok alatt hessegette el az öröm, a büszkeség, a lelkesedés, a pozitív energia, no meg a megerősödés abban a tudatban, hogy ezt folytatni kell, van miért és van kiért.

Köszönjük tehát a támogatóknak, akik az alapanyagok és eszközök beszerzését anyagiakkal támogatták, a házigazdáknak és a gyerekeknek, akik nap főszereplői voltak. Bízunk benne hogy hasonló eredményekkel zárul majd a következő alkalom is.