Kárpátalján minden bizonnyal sosem volt egyszerű az élet. A Szovjetunióban nem sok móka-kacagás jutott, Ukrajna kiválásával pedig az itteni magyarok egy olyan országba kerültek, ami nem csak, hogy lényegében teljesen életképtelen, de minden kisebbségi kérdést oroszellenes szemüvegen keresztül figyel. A korrupció által megbénított ország egy háború gazdasági instabilitásával és egzisztenciális bizonytalanságával válik a reménytelen nihil félkontinensnyi birodalmává. Az első kérdés persze a biztonság. Hiszen annyi rémhírt lehet hallani a térségből.

Természetesen, ha valaki rémhírekre vadászik, akkor akármelyik magyar településtől el kell, hogy borzadjon. Kárpátalja messze van, így csak a legsokkolóbb hírek érkeznek el magyar fülekbe, és mivel más világ, nem tudjuk elképzelni, hogy itt is ugyanolyan legyen a mindennapi élet, mint odahaza. Pedig így van. Semmivel sem veszélyesebb végigsétálni az utcán délben, este vagy éjszaka, mint Pécsett vagy Budapest akármelyik kerületében. A háborúnak nincsenek közbiztonságot érintő hatásai. A gazdasági hatásai persze tönkreteszik az országot, a behívóktól való rettegés pedig az emberek lelkét. De ez nem az Iszlám Állam, nincsenek nyilvános kivégzések, etnikai tisztogatások, vallási atrocitások. Semmilyen potenciális veszély nem fenyeget.

Mivel egy orvos fizetése tizenkétezer forint körül van, Kárpátaljára diákpénztárcával is el lehet indulni. Beregszász Budapestről majdnem végig autópályán 3 óra alatt elérhető, vagy a nyíregyházi vasútállomásról önjelölt fuvarosok tudnak kitenni Beregszászon, Munkácson vagy Ungváron. Bármelyik városban és nagy úton fekvő faluban bizton lehet számítani az offline telekocsikra, pár száz forintokért lehet utazni minden fontos hely között. Gyorsabbak, és gyakrabban járnak, mint a járatos buszok, igaz 30-50 forinttal drágább szokott lenni. (Beregszász-Munkács busszal 210 forint, telekocsival 250…) Az árak minden, ideiglenes tartózkodás szempontjából releváns területen hasonlóan elképesztőek. Egy hot-dog 80 forint sincs Beregszász főterén, egy éttermi háromfogásos ebéd 600 forint. Smirnoff vodka üvege 700 forint, a sörök 100 forintok. A benzin fele az otthoni áraknak, és ezt az árszínvonalat a szállások árai is tükrözik.

De mit lehet csinálni Kárpátalján? A nagy történelmi nevezettességek közül kiemelkedik a Munkácsi vár, a magyarság történetében betöltött szimbolikus és valós szerepéhez méltóan pompázik Munkács felett, mindenképpen érdemes meglátogatni. Az épített látványosságok feltétlen hívei viszont ezen és többi szép váron, kastélyon kívül sajnos kevés igazán jó helyet fognak találni. A pénztelenség miatt fel nem újított épületekhez hozzájön az ukránok szlávos esztétikai érzéke. Egységes utcakép vagy bármi ehhez hasonló nyugati fogalom számonkérése persze irreális is lenne, de az állam nem hogy nem javít, de kifejezetten ront a városok látványain. A zászlóként is viszonylag csúnya kék-sárga színkombináció minden elképzelhető és elképzelhetetlen kis részletben szennyezi vizuálisan a környezetet. Errefelé, ha egy hidat fel kell újtani, akkor nem építőanyagot küldenek, hanem kék és sárga festéket. Persze lehet vadászni hangulatos helyeket, vagy elképedni a teljesen nem evilági építészeti és egyéb megoldásokon, vagy a pravoszláv templomok pofátlan giccsén, vagy a kémfilmekbe és/vagy videó játékokba illő utcarészleteken, a szocialista építészet sokkoló remekművein, de ez inkább kiegészítő szórakozás, mint valódi utazási cél. Amiben mégis verhetetlen Kárpátalja, az a természet. Nem csak a Vereckei-hágóról vagy a Tisza forrásáról van szó. Az aktív pihenési lehetőségek végtelen tárháza vár itt ránk. Annyi a hegy, hogy bármilyen lejtőtípust tudunk választani. Bérelhetünk aprópénzért biciklit, és tekerhetünk hegyi patakról hegyi patakra. A látvány lélegzetelállító. Meredélyek és ormok, völgyek és gerincek, tiszta vizű források és vadak használta itatók, lila áfonyamezők és méregzöld erdők váltogatják egymást mindenfelé. És ami a legfontosabb: érintetlen mindenhol. Nincsenek kiépített, lebetonozott úton felvitt turistacsoportok otthagyott szemétdombjai, sem túlszabályozott sátorozási és tűztilalomból pofátlanul nyerészkedő kempingek és vendégházak. Nincsen a minden európai norma szerint akadálymentesített turistautak által kiölt természetesség. A felfedezés öröme tényleg méterről méterre önt el. Télre vannak termálfürdők és sípályák. A helyiek nagyon szívesen segítenek mindenféle tervezésben, szervezésben, hihetetlenül jól ismerik a terepeket. A beregszászi cserkészcsapat alapítója, Bárdos István felejthetetlen túrákat szokott szervezni.

Boldizsár Balázs