Beszámolók

A doni hősök emlékére

2. alkalommal szerveztünk cserkész résztvevőknek egy emléktúrát, amiben a II. világháborúban a Don menti harcokban hősi halált halt magyar honvédekre emlékeztünk.

1943. Január 12.-13. véres betűkkel írta be magát a magyar történelemkönyvekbe. 1500 km-re a magyar országhatártól honvédeinknek azt a parancsot kellett végre hajtaniuk, hogy utolsó emberig tartsák az állásaikat a keményen előre nyomuló orosz hadsereggel szemben. Ez nem sikerülhetett és egy hónapos kaotikus visszavonulás- menekülés vette kezdetét. 67 év után hőseink már feledésbe merülnek, ezért tartottuk fontosnak, hogy ismét egy menettel emlékezzünk rájuk. A túra résztvevői korhű behívóparancsot kaptak, majd bevagonírozás után elértük vasúton a célállomást. Péntek este még kb.12 km várt ránk, amit Csányig tettünk meg gyalog. A reggeli korai kelés után még 32 km –nyi „visszavonulás” várt ránk. Őseink a hideggel, széllel, faggyal, hóval küzdöttek. Nekünk hóból nem jutott, de dacoltunk a sárral és magas belvízzel. A sokszor több száz méteren úton álló vízet szántáson kerültük, ahol nem volt szabad megállni, mert süllyedtünk a sárba. Túránk során folyami átkelésre is szükség volt a megáradt Ágó – patak felett. A teljes átszellemülés segítette, hogy legtöbbünk törekedett arra, hogy felszerelésével az akkori honvédek szerelékeire hasonlítson. Ez mellé társult, hogy fapuskákat, valamint gyakorló gránátokat cipeltünk végig. A túra végén elénekeltük a Szózatot a Hősök emlékművénél azoknak az emlékére, akik oly sok szenvedés után a legdrágábbat adták a hazájukért: az életüket. Legyen ez a túra emlék azoknak, akik éhhalál, fagyhalál, vagy fegyver általi halálban haltak meg. Azokról se feledkezzünk meg, akik családtagjaikat, édesapjukat, férjüket, testvérüket veszítették el.

Nagy köszönet Csány önkormányzatának az önzetlen segítségért.

Tarjáni Zoltán

Képeket a galériában találsz!!!

Farsang cserkész módra!!!

Csak úgy mint a többi ez a farsang inagyon jó volt. Az elején csoportokra osztottak minket.
Minden csoportnak először egy kiszebábot kellett készítenie. Két busó is segített minket és tanácsokat adtak.
Ezután játékos sportversenyen vettünk részt még ez idő alatt a kiscserkészek letették az első próbájukat, a pirospazs próbát. A sportverseny végére még ők is odaértek, és néhányan még be is lltak az utolsó versenyszámba. Ezután átmentünk a Szent István házba, ahol boszorkányt idéz. A boszorkány elrabolta az egyik kiscserkészünket, de sikerült elfogni és megállapodni vele, hogy a kiszebábokat égessük el ne a kiscserkészeket.
Végül beleegyezett és elégettük a bábokat.
Ezután kaptunk fánkot is amit azonnal elmajszoltunk.
Azt hiszem, hogy ez a farsang is nagyon jól sikerült és mindenki lvezte. Reméljük jövőre is ilyen, sőt még jobb lesz.
(Hegedűs Gábor)
Képek a galériában!!!!
HÓ MUNKÁT!

Nagy a tél, nagy a hó, nagy a szél, nagyanyó…
Mostanában biztosan mindenkinek tele van a hócipője a hóval, széllel, faggyal. Persze a cserkész most is vidám (és meggondolt).
A kiscserkész meg pláne.Február 5-én, pénteken, őrsi foglalkozáson kívüli Hőscincérakción vettünk részt.
Háromnegyed 4-kor az Aprítógépgyár parkolójában találkoztunk.Az időjárás is nekünk kedvezett, mert délutánra megenyhült,
így a fázásra sem volt gondunk. Az őrsi létszám is majdnem teljes volt, és mivel Bandival kibővültünk,
10 cserkész és 8 szánkó indult a Zagyva-gát megszánkózására.
Az idő rettenetesen gyorsan telt; volt szánkóverseny, páros csuszás. Volt, aki a rekorddöntéseket élvezte és volt,
aki a borulásokat… Még a két őrvezető is csúszott egy szánkón.
Az akciónkat karácsonyi szaloncukormaradék elfogyasztásával fejeztük be. Mire 5-re megérkeztek a szülők, sokan közülünk leizzadva és kimerülve szálltak be az autóba,
pedig ez a kiscserkészeknél igen nagy szó. Minden vezetőnek ajánlom azőrsi foglalkozásokon kívüli plusz programokat,
mert hatalmas közösségépítő hatása van. A gyerekek is felszabadultabbak, nyitottabbak.
A csapatszellem is erősödik, akár az egymás lejtőn való felhúzása, szánkók betolása vagy közös csúszások által.
Ne felejtsük el, hogy a kapcsolatok a közös élményből teremnek és erősödnek!
(Beniczki Janó mb. kcs. őv.)

Doni emléktúra:

Elmúlt ez a titokzatos túra is. Mindenki kíváncsian várta, hogy vajon milyen lesz ez a túra, mert nem sok információt lehetett róla kapni. Egyszer csak a jelentkezett emberek kaptak egy levelet, ami egy behívóparancsot tartalmazott. Ez talán még jobban felborzolta a kedélyeket. Azért mégis elérkezett az indulás pillanata. A vonattal Bugyonij településébe utaztunk, ahol leszállva kb 9 km állt előttünk Osztrogozsszk településéig a korom sötétben. Érdekes menet volt, kiváltképp, hogy kb. 10 m átmérőjű „pocsoják” váltották egymást az úton. A célállomást elérve a tábori csendőrök útba igazítottak minket a hadosztály parancsnokságra, majd a szállásra.(köszönet ezért Csibének és Pifunak) Csökkentett fejadagunkat elfogyasztva levelet írtunk haza, majd megvizsgáltuk a front állását. Reggel arra a hírre ébredtünk, hogy visszavonnak minket így elindultunk haza. Sajnos a gépkocsinkat elvonták, így az élelmünket szét kellett magunk között osztani. Hazafele menet a jéggé fagyott határ érdekes volt.Hazaérve megemlékezést tartottunk az emlékműnél és ettünk zárásként egy tábla csokit.Azt hiszem sajnálhatja mindenki aki nem jött. Bízom benne, hogy jövőre is sikerül megszervezni és még többen lesznek.Méltó megemlékezés ez azoknak a hősi halált halt honvédeknek, akik életüket adták a hazáért.
Külön köszönet a szállásért Csány önkormányzatának.

(Tarjáni Zoltán st csapatparancsnok)

Még több képet találsz a galériában!!!

Gép 041

Kecskekupa:

Korán reggel indultunk Kecskemétre. Először a Medve őrs játszott, de ők sajnos már a csoportmérkőzéseknél kiestek. Ugyanígy jártak a Vadkanok is. Aztán ott 10 órakor lett tartva szentmise. Lehetett falra mászni, csocsózni. Egyszer csak hallottuk, hogy mi következünk. Jól jártunk, mert viszonylag egy könnyű csoportba kerültünk. Az első meccsünket megnyertük, majd játszottunk egy döntetlent. Ezután az összes meccset megnyertük. A legnehezebb meccs a Liverpul ellen volt, akik a tavalyi bajnokok voltak.
Először sajnos ők lőttek nekünk egy gólt, ám az utolsó pillanatokban lőttünk egy gólt.
Így, egészpályás üres kapukra lőttünk, az első háromból egy-egyet lőttünk be. Így következett a következő hármas. Ebből kettő-kettőt lőttünk be. Nagyon izgalmas és feszült volt a játék. A következő hármasban mi eggyel több labdát lőttünk a kapuba, így került hozzánk a Kecske vándor kupa.

Csapat: -kapus: Király Kristóf
-csatár: Taczman András, Gedei Norbert, Vas Zsolt,
-védő: Szabó Gergő, Gerőcs Zoltán,
-Kohári Márton

(Gedei Norbert, cápa őrs)

Adventi csapatgyűlés:
2009.11.29. – Ma tartottuk a csapatban advent első vasárnapjának alkalmából egy csapatgyűlést, melyen igen szép számban és aktívan vettünk részt. Először meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorúnkon majd énekeltünk.
Ezután átmentünk a templomba, ahol a csapatlelkészünk tartott egy igen érdekes, de fontos „beszélgetést”. A kisebbek is nagyon élvezték mert a kérdések helyes megválaszolásáért jutalmat is kaptak.
Ez az „előadás” a későbbiekben jól jött mivel ezután egy „adventi kvízre” került sor.
Majd közösen készítettünk karácsonyi díszeket.

(Gedei Dániel)

Őszi rajportya:

2009.okt.24-én a Mátrában jártunk az ideji év újoncaival eggyütt. Minden őrs külön utvonalon ment és az út során különböző feladatokat kellett megoldnunk. Én az újonc fiú őrsel(Szarvas őrs) tartottam az út során. Délben a Vándor-forrásnál találkoztunk újra a többiekkel, itt elfogyasztottuk az otthonról hozott szendvicseket, majd játszottunk és szétnéztünk a környéken. Az újoncok nagy örömmel fedezték fel a Vándor-forrástól nem messze található Csurgó patak által vájt kis szurdokot. Ezután indultunk tovább Mátrakeresztesre ahol felszáltunk a buszra és indultunk is haza.

( Gedei Dániel)

Még több képet találsz a galériában!!!!

DSCF8404